Family History Family History Family History Family History
Eng|Hun
STRUCTURI INSTITUŢIONALE ŞI ELITE DIN ŢARA SILVANIEI ÎN SECOLELE XIV–XVII / INSTITUTIONAL STRUCTURES AND ELITES IN SILVANIA REGION IN THE 14TH–17TH CENTURIES
Transylvanian Family History Database
Importanţa proiectului/The importance and the relevance of the scientific content
Obiectivele proiectului/Project objectives
Metodologia cercetării/Research methodology
Membrii echipei de cercetare/Research team
Societatea Muzeului Ardelean din Cluj-Napoca/Transylvanian Museum Society
Planul de lucru. Obiective şi activităţi (ştiinţifice şi complementare)/Working plan. Objectives and activities (scientific and complementary)
Raport de activitate pe anul 2010/Annual Report, 2010
Raport anual de autoevaluare 2010/Self evaluation, annual report, 2010
Raport de activitate pe anul 2011/Annual Report, 2011
Raport anual de autoevaluare 2011/Self evaluation, annual report, 2011
Raport de activitate pe anul 2012/Annual Report, 2012
Raport anual de autoevaluare 2012/Self evaluation, annual report, 2012
Raport de activitate pe anul 2013/Annual Report, 2013
Raport anual de autoevaluare 2013/Self evaluation, annual report, 2013
Raport final (perioada 2010-2013)
Volum nr. 1/Volume no. 1: Institutional Structures and Elites in Sălaj Region in the 14th–17th Centuries
Volum nr. 2/Volume no. 2: A Szilágyság és a Wesselényi család [Sălajul și familia Wesselényi/Sălaj county and the Wesselényi family]
STRUCTURI INSTITUŢIONALE ŞI ELITE DIN ŢARA SILVANIEI ÎN SECOLELE XIV–XVII / INSTITUTIONAL STRUCTURES AND ELITES IN SILVANIA REGION IN THE 14TH–17TH CENTURIES -> Transylvanian Family History Database -> D (Daczó - Drági)

D (Daczó - Drági)

Daczó de Sepsiszentgyörgy (sepsiszentgyörgyi Daczó) Gyulai Rikárd: Sepsiszentgyörgyi Daczó Pál leszármazása (16-os ősfa). Genealógiai Füzetek 1 (1903). 62–64, 2 (1904). 26. ■

Dakó de Vadasd (vadasdi Dakó) 1602 máj. 10. Vadasdi Dakó István czímerlevele Báthory Zsigmondtól (czímerrajzzal). Kelemen Lajos. Genealógiai Füzetek 2 (1904). 43. ■

Damjánus (Demjén) 1568. márcz. 27. Damjánus (Demjén) mester czímerlevele János Zsigmondtól (czímerrajzzal). Köblös Zoltán. Genealógiai Füzetek 3 (1905). 106–107. ■

Damokos de Alcsernáton, Domokos de Alcsernáton (alcsernátoni Damokos, alcsernátoni Domokos) alcsernátoni Damokos cs lt (1470–1921), Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatósága (Sepsiszentgyörgy), 10. sz. fond. ■ Deák Farkas: Az alsócsernátoni Damokos család nemzedékrendje. Turul 6 (1888). 97–102. ■ Gyulai Rikárd: Alcsernátoni Damokos (Domokos) Ödön leszármazása (16-os ősfa). Genealógiai Füzetek 1 (1903). 13–14. ■ Gyulai Rikárd: A Damokos és Gyulai családokra vonatkozó följegyzések 1799–1889. Genealógiai Füzetek 4 (1906). 43–44. ■

Dancs de Páké (pákéi Dancs) pákéi Dancs cs lt (1661–1851), a Székely Nemzeti Múzeum Levéltára a Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatóságának (Sepsiszentgyörgy) őrizetében, 65/33. sz. fond. ■

Dancs de Páva (pávai Dancs) pávai Dancs cs lt (1661–1851), a Székely Nemzeti Múzeum Levéltára a Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatóságának (Sepsiszentgyörgy) őrizetében, 65/34. sz. ■

Daniel (Daniel) 1762. jul. 3. Daniel Péter és Nagy Zsófia lakodalmi meghívója. Ifj. Biás István. Genealógiai Füzetek 8 (1910). 126–127. ■

Daniel de Szamosújvár (szamosújvárnémeti br. Dániel) Gudenus I. Bp. 1990. 286. ■

Daniel de Vargyas (vargyasi br. Daniel) vargyasi br. Daniel cs lt (Hadtörténelmi Intézet Levéltára, Bp.) ■ Daniel Gábor: A vargyasi Daniel család és vérségi egybeköttetései 1396–1888. (Országos Széchényi Könyvtár, Bp., Kézirattár, Fol. Hung. 3383). Daniel Gábor id.: A vargyasi Daniel-család eredete és tagjainak rövid életrajza. Bp. 1896. [Ismertető: Erdélyi Múzeum. 1896. 390–392. Sz. L.]. Daniel Gábor: Adatok a vargyasi Daniel-család történetéhez. Kolozsvár 1908. ■ Daniel Gábor–Thaly Kálmán: Történelmi kalászok. A vargyasi Daniel-család. Pest 1862. ■ Id. Daniel Gábor: A vargyasi Dániel család közpályán és magánéletben. Budapest. 1894. [Ismertető: Erdélyi Múzeum. 1894. 468. Vajda Emil]. Gyulai Rikárd: Vargyasi Daniel Zsuzsa leszármazása (8-as ősfa). Genealógiai Füzetek 2 (1904). 54–55. ■ Kelemen Lajos: Vargyasi legid. báró Daniel Gábor. Erdélyi Múzeum 1915. 67–68. ■ Kelemen Lajos: Legidősebb vargyasi báró Daniel Gábor 1824–1915. Keresztény Magvető 1915. 53–56. Újabb adattár a vargyasi Daniel család történetéhez. Kiadja vargyasi id. báró Daniel Gábor. Szerk. Kelemen Lajos. Kolozsvár 1913. ■ Vajda Emil (szerk.): A vargyasi Daniel-család a közpályán, Bp. 1894. ■ Vajda Emil (szerk.): Dániel-album. Székelyudvarhely 1892. ■ Incze István: Halotti predikatzio a keserűségek és nyomoruságok igájának hasznos elviseléséről: melylet néh. Méltgs. szül. grof Losontzi Bánffi Ágnes ifju uraszszonynak, és néh. Méltgs. L. B. Vargyasi Dániel Ágnes tsetsemő kis-aszszonynak, utolsó tisztesség-tételeknek napján, méltgs. L. B. ifj. Vargyasi Daniel István vigasztalására elmondott 1754. eszt. (k. 4-r. 19 lev.) [H. és ny. n.] ■ Nyomtatott halotti beszédek: Igaznak, Az –, hólta után-is meg maradó, és még a setét koporsótól-is bé nem fedeztethető kedves emlékezete. Az az: Amaz igasság útaiban találtató vénségnek koronájával ékes nagy uri férjfiunak ... néhai méltgs l. b. Vargyasi idősb Daniel István urnak ... temettetése alkalmatosságával élő-nyelvel el-mondatott, és az ő nagy tudományának, és igaz keresztyéni virtussainak emlékezetét hólta után-is hirdető temetési beszélgetések. A mellyeket ... világ eleiben terjeszteni kivánt életben lévő égyetlen égy kedves fija. (4-r. 73 lev.) Kolozsvárott, 1775. Nyomt. a ref. coll. bet. M. [Tartalma:] Borosnyai Lukáts Simeon: Temetési prédikátzió. Mellyet közelebbről való tzélozással ama példás kegyességű életéhez illendő, tsendes halállal már a testből ki-költözött, igaz, Istent-félő vén jámbornak ... Vargyasi Dániel István urnak ... temetési tisztességére készitett. Kis Gergely: Kedves és tisztes Dániel István ... kinek is áldott emlékezetét ... halotti oratioval tisztelte. Deáki Filep Sámuel: Az igaz híveknek, világi eletnek határánál nyerendő édes és kivánatos nyugodalmok, és végre tökélletes állapottyokra való állások, mellyet ... Vargyasi id. Daniel Istvánnak az örök nyugodalomra lett be-érkezése után el-temettetésének alkalmatosságával ... halotti tanításban előadott. • Incze István: Halotti predikatzio a keserűségek és nyomoruságok igájának hasznos elviseléséről: melylet néh. Méltgs. szül. grof Losontzi Bánffi Ágnes ifju uraszszonynak, és néh. Méltgs. L. B. Vargyasi Dániel Ágnes tsetsemő kis-aszszonynak, utolsó tisztesség-tételeknek napján, méltgs. L. B. ifj. Vargyasi Daniel István vigasztalására elmondott 1754. eszt. (k. 4-r. 19 lev.) [H. és ny. n.] M. • Örökit, Atyai –, mivelő jó gazda, két halotti beszédekben le-rajzolva. Melyek néhai méltgs Vargyasi Dániel Elek urnak utólsó tisztesség tételére irattak 1812. esztendőben Kolosvárt. (8-r. 96 l.) Kolosváron, 1812. Nyomt. a ref. koll. bet. [Tartalma:] Vargyasi Szász Móses: A jó gazda tisztelete a házban, s a társaságban. melyet egy már néhai jó gazdának... Daniel Elek urnak földi végső meg-tiszteltetésére le-irt 1812-ben. Mólnos Dávid: Egy halotti beszéd az atyai örökit mívelő jó gazdáról. Melyet néhai ... Dániel Elek ur utolsó tisztesség tételére írt 1812. eszt. • (Bartsai Lászlóné Dániel Zsuzsanna) Minden gyönyörüségeink, minden bóldogságaink…ezen folyó esztendőben, Sz[ent] András havának 18-dik napján, az én kedves Dániel ’Susánnám is életének tsak 22-dik…esztendejében…karjaim közül-el-ragadtaték… Költ Piskibe, (Karátson hava 20-kán 798-ban) …Bartsai László. [Kolozsvár] (1798). [Református Kollégium betüivel.] [1] lev. – 2° Bp MOL. ■

Dávid L. I.: A pákéi Dávid és Albert családok czímeres nemeslevele. Erdélyi Múzeum. 1901. 1901. 535.

Dayka de Keserű (keserűi Dayka) 1617. aug. 2. Keserűi Dayka János, felesége Beedi Erzsébet és gyermekeik (Pál, János) czímerlevele Bethlen Gábortól (czímerrajzzal). Koncz József. Genealógiai Füzetek 2 (1904). 74–76. ■

Debreczeni 1669. decz. 14. Debreczeni Ferencz és Kende Erzsébet lakodalmi meghívója. Ifj. Biás István. Genealógiai Füzetek 9 (1911). 59. ■

Debreczeni de Visk (viski Debreczeni) 1700. jan. 9. Bizonyítvány viski Debreczeni István armálisáról. Ifj. Biás István. Genealógiai Füzetek 5 (1907). 9. ■

Décsi 1699. jun. 26. Décsi István és Szintai Éva lakodalmi meghívója. Ifj. Biás István. Genealógiai Füzetek 8 (1910). 128. ■

Degenfeld Tóth Kálmán: A gróf Degenfeld család története. Debrecen 1893. ■ Várkonyi Tibor, Barabás Miklós „Degenfeld család” című festményéről. Herman Ottó Múzeum évkönyve. Annales Musei Miskolciensis De Herman Otto Nominati, 44 (2005). 445–452. ■

Demjén Dongó Gyárfás Géza: I. Apafi Mihály megújítja Demjén György nemességét 1663. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Sátoraljaújhely 1910. 335–337. ■

Desewffy de Csernek et Tarkeő (cserneki és tarkői gr. Desewffy) Kosáry Do­mo­kos: Be­ve­ze­tés Ma­gyar­or­szág tör­té­ne­té­nek for­rá­sa­i­ba és iro­dal­má­ba. I. 1. Ál­ta­lá­nos rész. I–II. Bp. 1970. 650–651. ■ Takáts Sándor: A Dessewffyek. Budapest 1903. ■ A cserneki és tarkeöi Dessewffy család. Genealogiai tanulmány. Írta Éble Gábor. Budapest 1903. ■ Éble Gábor: A Dessewffyek czimere. Turul 1904. 42–44 F: A Dessewffyek czimere. Turul 1903. 180–183. ■ –F.: A Dessewffyek czimere. Turul 1904. 87–89. ■

Dési de Iklód (iklódi Désy), Dési de Iklód (iklódi Dési) Karácsonyi János: Az iklódi Désy családról. Turul 11 (1893). 99–100. ■

Dési Dési (régebben dési Szabó) cs lt (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, a kolozsvári Állami Levéltár őrizetében). ■

Dévai, Déway de Felenyed (felenyedi Déway) 1599. jul. 29. Felenyedi Déway György és felesége váradi Nagy Zsófia czímerlevele Báthory Andrástól (czímerrajzzal). Sebestyén József. Genealógiai Füzetek 5 (1907). 64–65. ■

Diószegi de Deés, Diószegi de Dés (deési báró Diószegi, dési Diószegi) Gyulai Rikárd: Deési báró Diószegi Ida leszármazása (8-as ősfa), Genealógiai Füzetek 2 (1904). 102–104. ■

Doboka vármegye Györffy István: Doboka megye 1600. évi lustrája. Genealógiai Füzetek 6 (1908). 16–17. ■

Doby Sándor Imre: Doby Antal. 1826–1908. Genealógiai Füzetek 6 (1908). 13–14. ■

Dombi de Ikafalva (ikafalvi Dombi) ikafalvi Dombi cs lt (1563–1816), a Székely Nemzeti Múzeum Levéltára a Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatóságának (Sepsiszentgyörgy) őrizetében, 65/35. sz. fond. ■

Domokos 1620. máj. 31. Domokos Ferencz menyegzőre hívó levele. Péter Lajos. Genealógiai Füzetek 8 (1910). 122–123. ■

Domokos Istványi Géza: A Domokos-család címeres nemeslevele 1593-ból. Turul 1941. 84–.

Dónát de Nyujtód (nyujtódi Dónát) Köblös Zoltán: Nyujtódi Dónát János emlékirata Erdély régi családairól. Genealógiai Füzetek 4 (1906). 100–102. ■

Dónáth de Szörcse (szörcsei Dónáth) szörcsei Dónáth cs lt (1604–1856), Székely Nemzeti Múzeum Levéltára a Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatóságának (Sepsiszentgyörgy) őrizetében, 65/1. sz. fond. ■

Donáth 1671. jan. 30. Donáth Kata, Daczó Gergelyné temetési meghívója. Ifj. Biás István. Genealógiai Füzetek 8 (1910). 142–143. ■

Dorogh Sebestyén József: Dorogh István armalisa (czímerrajzzal). Genealógiai Füzetek 7 (1909). 24–26. ■

Dósa de Makfalva (makfalvi Dósa) makfalvi Dósa cs levelesládája (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, a kolozsvári Állami Levéltár őrizetében) és makfalvi Dósa Elek személyi lt (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, a kolozsvári Állami Levéltár őrizetében). Dósa cs, Maros széki vonatkozások, továbbá Aranka György halála után lefolytatott hagyatéki eljárásra vonatkozó iratok. vö. Jakó Zsigmond: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1944. évi működéséről. Erdélyi Múzeum 56 (1994). 96. ■ Gyulai Rikárd, Makfalvi és uzapaniti Dózsa Endre leszármazása (16-os ősfa), Genealógiai Füzetek 1 (1903). 11–12. ■ Sándor Imre: A makfalvi és uzapaniti Dózsa család (czímerrajzzal), Genealógiai Füzetek 1 (1903). 47–49. ■ 1633 máj. 30. Uzapaniti Dózsa Tamás bárói oklevele, Genealógiai Füzetek 1 (1903). 42–43. ■

Drági Kis Bálint: A Sombori és Drági családok. Turul 15 (1897). 28–29. ■